Prágai Nyilatkozat az európai lelkiismeretről és a kommunizmusról

A Cseh Köztársaság Parlamentjének Szenátusa, Prága 2008. június 3.


Tekintettel európai otthonunk méltóságteljes és demokratikus jövőjére:

- mivel a múltjukat megtagadó társadalmaknak nincs jövőjük sem,
- mivel Európa addig nem lesz egységes, míg nem lesz egységes a történelme, míg nem ismeri el úgy a kommunizmust, mint a nácizmust közös történelmi örökségként, és nem kezdeményez őszinte és mélyreható vitát a múlt század totalitárius rendszereinek bűneiről,
- mivel a kommunista ideológia közvetlenül felelős emberiség elleni bűntettekért,
- mivel a kommunista múlt által okozott bűnös lelkiismeret súlyos teherként nehezedik Európa és gyermekeink jövőjére,
- mivel a kommunista múlt megítélése Európát még mindig Nyugatra és Keletre osztja,
- mivel az európai integráció közvetlen válasz volt a totalitárius rezsimek által okozott háborúkra és szenvedésekre,
- mivel minden európait tájékoztatni kell a kommunista rendszerek által tudatosan elkövetett emberiség elleni bűntettekről - ahogyan ez megtörtént a náci rezsim által elkövetett bűnökkel kapcsolatban is,
- mivel a náci és kommunista rezsimek alapvetően ugyanazokkal a borzasztó és szörnyű jellemvonásokkal rendelkeznek, és ugyanazokat az emberiség elleni bűntetteket követték el,
- mivel a kommunizmus bűnei még mindig felkutatásra és megítélésre várnak, úgy jogi, morális, politikai, mint történelmi szempontból,
- mivel ezen bűnök elkövetésére az osztályharc ideológiája szolgált igazolásképpen, és a proletariátus uralmának elve a terrort használta a diktatúra védelmezésére,
- mivel a kommunista ideológia a birodalomépítés eszközéül szolgált úgy Európában, mint Ázsiában,
- mivel a kommunizmus nevében bűnöket elkövetők közül számosan még nem kerültek az igazságszolgáltatás elé, és áldozataikat még mindig nem kárpótolták,
- mivel a kommunista totalitárius múlt megértéséhez és elemzéséhez vezető tárgyszerű, széleskörű információszolgáltatás elengedhetetlen feltétele az európai nemzetek biztos alapokon nyugvó, jövőbeli integrációjához,
- mivel az európai népek végleges megbékélése nem lehetséges az igazság bemutatására és az emlékezet helyreállítására irányuló koncentrált és mélyreható akarat nélkül,
- mivel az akadémiai és társadalmi nyilvánosságnak egyaránt foglalkoznia kell Európa kommunista múltjával, illetve a jövő generációit hozzá kell juttatni a kommunizmussal kapcsolatos információkhoz,
- bár a világon már csak néhány kommunista rezsim létezik, mégis a világ lakosságának mintegy egyötödét irányítják, s továbbra is a hatalomba kapaszkodva bűnöket követnek el, és elviselhetetlen terheket rónak országuk lakosaira,
- mivel számos ország kommunista pártja - bár nincs hatalmi pozícióban -, nem határolódott el és nem ítélte el a kommunista rezsimek bűneit,
- mivel Prága egyike azon városoknak, mely egyaránt megélte a náci és kommunista uralmat,
- hiszünk abban, hogy a kommunizmus áldozatainak milliói és családtagjaik szenvedéseik miatt ugyanúgy jogosultak az igazságszolgáltatásra, ugyanúgy megérdemlik az együttérzést, megértést, és az elismerést, mint ahogy a nácizmus áldozatai is morális és politikai elismerésben részesültek,


Mi, mint a prágai Európai Lelkiismeret és a Kommunizmus c. konferencia résztvevői,

- tekintettel az Európai Parlamentnek a II. világháború végének 60. évfordulója alkalmából kiadott, 2005. május 8-án kelt határozatára,
- tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1481. számú határozatára,
- tekintettel az Európai Néppárt XVI. Kongresszusának 2004. február 5-én született határozatára, mely egy, a totalitárius rendszerek által elkövetett emberi jogi jogsértéseket feltáró és kiértékelő független szakértői testület felállítására tett javaslatot, valamint szorgalmazta a kommunizmus áldozatairól megemlékező múzeum megalapítását,
- tekintettel számos nemzeti parlament kommunizmus bűneit elítélő határozatára,
- tekintettel a dél-afrikai Igazság és Megbékélés Bizottságának tapasztalataira,
- tekintettel a lengyel, német, szlovák, cseh és amerikai Emlékezet Intézetének valamint az itteni emlékműállítások, illetve a litván, lett, észt megszállás múzeumainak tapasztalataira,
- tekintettel az Európai Unió és Európa Tanács soros és jövőbeni elnökségeire,
- tekintettel arra, hogy 2009-ben lesz a közép- és kelet európai kommunista rendszerek összeomlásának és Tienanmen téri mészárlásnak a 20. évfordulója,

Felhívunk arra, hogy:

1. Érjünk el összeurópai közmegegyezést a tekintetben, hogy mind a náci, mind a kommunista totalitárius rendszereket a saját szörnyű tetteik alapján kell megítélni. Ezen pusztító tettek a terror szélsőséges formáit öltötték magukra, a polgári- és emberi szabadságjogok eltiprásában, támadó háborúk indításában, és - az ideológiájuk elválaszthatatlan részeként - teljes nemzetek és népcsoportok deportálásában és megsemmisítésében nyilvánultak meg. Ezeket a tetteket a 20. századot beárnyékoló legfőbb katasztrófáknak kell tekinteni.
2. Figyelmeztetésül az elkövetkezendő generációk számára, a kommunizmus által elkövetett bűnöket az emberiség ellen elkövetett bűntettként ismerjék el, csakúgy, mint ahogy azt a náci bűnökkel kapcsolatban a Nürnbergi Törvényszék megtette.
3. Alakítsunk ki egy, a totalitárius - többek között a kommunista - rendszerekre vonatkozó, és egész Európán átívelő, a kommunista bűnök veszélyességét tudatosító szemléletmódot annak érdekében, hogy világosan definiálható álláspont rajzolódjon ki a kommunista rendszerek bűneit illetően.
4. Alkottassanak olyan jogszabályok, amelyek lehetségessé teszik a bíróságoknak, hogy elítéljék és bebörtönözzék a kommunista bűnök elkövetőit és kárpótolják az áldozatokat.
5. Valósuljon meg az egyenlő bánásmód elve és a diszkrimináció-mentesség minden totalitárius rendszer áldozatai számára.
6. Kerüljön sor európai és nemzetközi nyomás eredményeképp a múltbeli kommunista bűntettek határozott elítélésére, és folytatódjon hathatós küzdelem a jelenben is folytatólagosan elkövetett kommunista bűntettekkel szemben.
7. A kommunizmusnak mint a közös európai történelem szerves és szenvedést hozó fejezetének elismerésére.
8. A kommunizmus bűnei miatti a pán-európai felelősség felvállalására.
9. Augusztus 23-ának - amely dátum a Molotov-Ribbentrop paktum megkötésének napja - a náci és kommunista totalitárius rezsimek áldozatainak emléknapjává nyilvánítására, mint ahogyan január 27-e az holokauszt áldozatainak európai emléknapja.
10. A nemzeti parlamentek tanúsítsanak felelősségteljes magatartást azáltal, hogy a kommunista bűnöket az emberiség elleni bűntettekként ismerik el. E folyamat vezessen el a megfelelő jogszabályok megalkotásához, és ahhoz, hogy e jogszabályok betartását az adott parlament ellenőrizze.
11. Széleskörű társadalmi vita kezdődjön a kommunista szimbólumok nem megfelelő célú kereskedelmi és politikai felhasználásáról.
12. Egy jövőbeni Bizottsági nyilatkozat összeállítása céljából folytatódjon a totalitárius rezsimek áldozatainak Európai Bizottság előtti nyilvános meghallgatása.
13. Állíttassanak fel a volt kommunista országokban nemzeti szinten működő, független szakértőkből álló bizottságok, amelyek - az Európa Tanács bizottságának szakértőivel szorosan együttműködve - összegyűjtik és elemzik a kommunista rendszerek által elkövetett emberi jogi jogsértéseket.
14. Biztosítani kell a tisztán nemzetközi jogi hátteret, illetve ingyenes és korlátlan hozzáférést a kommunizmus bűneivel kapcsolatos archívumhoz.
15. Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Intézet megalapítására, mely egyfelől A) a totalitárius rendszerekkel foglalkozó intézet lenne, amely tudományos és kutató tevékenységet végez és segítséget nyújt az egyes nemzetek hasonló kutatóintézetei közötti együttműködéshez, másfelől B) a totalitárius rendszerek áldozatainak páneurópai múzeuma és emlékhelye lenne, amely emlékeztet ezen rendszerek áldozataira és tudatosítja az emberekben az ezen rezsimek által elkövetett bűnöket.
16. Egy, a totalitárius rezsimek által elkövetett bűntettekkel foglalkozó konferencia megszervezésére a kormányok, parlamenti képviselők, akadémikusok, kutatók és civil szervezetek részvételével, melynek eredményét világszerte nyilvánosságra hoznák.
17. Igazítsák és javítsák ki az európai történelemmel foglalkozó könyveket annak érdekében, hogy a gyerekek figyelmét felkeltsék és megismertessék velük a kommunizmust és bűneit, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban megtanulták kezelni a náci bűnöket.
18. Kezdődjön egész Európára kiterjedő és alapos vita a kommunista történelemről és örökségéről.
19. Kerüljön sor a berlini fal leomlása és a Tienanmeni téri mészárlás 20. évfordulója alkalmából egy közös megemlékezésre.

Mi, mint a prágai Európai Lelkiismeret és a Kommunizmus elnevezésű konferencia résztvevői, Európa összes népéhez, minden európai politikai intézményhez, így a nemzeti kormányokhoz, parlamentekhez, Európai Parlamenthez, Európai Bizottsághoz, Európa Tanácshoz és más jelentős nemzetközi szervezetekhez szólunk, és felhívjuk őket, hogy ezen Prágai Deklarációban írott elképzeléseket és indítványokat fogadják el, és ültessék át azokat a gyakorlati és politikai lépésekre.

ALÁÍRÓK:

Václav Havel, korábbi politikai fogoly és a Cseh Köztársaság volt elnöke, Cseh Köztársaság
Joachim Gauck, a Stasi Levéltárak volt szövetségi biztosa, Németország
Lee Edwards, elnök, Alapítvány a Kommunizmus Áldozatainak Emlékére, USA
Göran Lindblad, az Európa Tanács Paramenti Közgyűlésének alelnöke, parlamenti képviselő, Svédország
Vytautas Landsbergis, Európai Parlamenti képviselő, korábbi politikai fogoly és  Litvánia volt köztársasági elnöke
Jana Hybáąková, Európai Parlamenti képviselő, Cseh Köztársaság
Christopher Beazley, Európai Parlamenti képviselő, Nagy Britannia
Tunne Kelam, Európai Parlamenti képviselő, korábbi politikai menekült, Észtország
Jiří Liąka, szenátor, a szenátus alelnöke, Cseh Köztársaság
Martin Mejstřík, szenátor, Cseh Köztársaság 
Jaromír ©tětina, szenátor, Cseh Köztársaság
Emanuelis Zingeris, parlamenti képviselő, Litvánia; A Litvániát elfoglaló náci és kommunista rendszerek által elkövetett bűnök kivizsgálására létrehozott nemzetközi bizottság elnöke
Tseten Samdup Chhoekyapa, Őszentségének a Dalai Lamának képviselője, Genf
Ivonka Survilla, Fehéroroszország száműzetésben élő köztársasági elnöke, Kanada
Zianon Pazniak, a fehérorosz Nép Nemzeti Front és Keresztény Konzervatív Párt elnöke, USA
Růľena Krásná, korábbi politikai fogoly, politikus, Cseh Köztársaság 
Jiří Stránský, korábbi politikai fogoly, író, a PEN klub volt elnöke, Cseh Köztársaság 
Václav Vaąko, korábbi politikai fogoly, diplomata, katolikus aktivista, Cseh Köztársaság 
Alexandr Podrabinek, korábbi politikai menekült és fogoly, újságíró, Oroszország
Pavel ®áček, elnök, Totalitariánus Rendszerek Kutatóintézete, Cseh Köztársaság
Miroslav Lehký, alelnök, Totalitariánus Rendszerek Kutatóintézete, Cseh Köztársaság 
Łukasz Kamiński, alelnök, Nemzeti Emlékezet Intézete, Lengyelország
Michael Kißener, a történelemtudományok tanára, Johann Gutenberg Egyetem, Mainz, Németország
Eduard Stehlík, történész, alelnök, Hadtörténeti Intézet, Cseh Köztársaság 
Karel Straka, történész, Hadtörténeti Intézet, Cseh Köztársaság 
Jan Urban, újságíró, Cseh Köztársaság 
Jaroslav Hutka, korábbi politikai menekült, zeneszerző, Cseh Köztársaság 
Lukáą Pachta, politikatudós és író, Cseh Köztársaság 



A Gloria Victis Alapítvány (www.gloriavictis.hu), az Október 23. Bizottság Alapítvány (www.oktober23bizottsag.hu) és a Magyar Konzervatív Alapítvány (www.magyarkonzervativ.hu) közös csömöri nyilatkozata 2009. február 24-én, a Kommunizmus Áldozatai Emléknapjának előestéjén:

      


 

Csömöri Függelék a ET Parlamenti Közgyűlésének 1481/2006-os határozatához

1.      Alapítványaink a fenti határozatot a közép-kelet európai társadalmak  megtisztulásának útját álló, hírhedt kettős mérce elleni küzdelem igen fontos nemzetközi sikerének tartják.

  1. A határozat 2. pontjában felsorolt embertelenségekért és jogfosztásokért Magyarországon az MSZMP és elődpártjai a felelősek. Nemzetünk lelki és morális megújhodása érdekében a három alapítvány kívánatosnak tartja [az 1991-es ‘Zétényi-Takács törvényjavaslat’ ismételt megvitatását,]a kommunista önkényuralom által vagy érdekében elkövetett  bűntettek elkövetőinek  felelősségre vonását, az egykori diktatórikus párt főállású ideológusainak és sajtóterroristáinak a demokratikus közéletből történő kizárását, valamint a kommunista önkényuralmi jelképek eltávolítását köztereinkről és temetőinkből, s ezért megfelelő törvényalkotást.
  2. Alapítványaink felszólítják az MSZP-t mint utódpártot, hogy világosan határolódjék el a kommunista önkényuralmi rendszerek bűntetteitől, azok egyértelmű elítélésével (lsd. 13. pont).
  3. A három alapítvány képviselői szükségesnek tartják a Népszabadság című újság névváltoztatását. Elfogadhatatlan és cinikus számukra egy olyan név használata a mai magyar sajtóban, amely 1956 után a diktatórikus pártközpont napilapjaként az ország megszállt státusát üdvözölte, a vérgőzös megtorlásokat helyeselte, a levert forradalom és szabadságharc ellenforradalommá minősítésében meghatározó szerepet játszott, 1958. február 1-én átvéve elődjének, a Szabad Népnek évfolyamszámozását jogfolytonosságot vállalt a sztálini terror szócsövével s pártorgánumként több mint három évtizeden keresztül legitimálta a polgárok legalapvetőbb jogainak a megsértését. A napilap nevének megtartása feltételezhetően üzleti célokat szolgál, ugyanakkor szembe megy a határozat közvélemény formálásra vonatkozó elvárásaival (lsd. 7. pont.)
  4. A 2006-os tömeges rendőri brutalitás eseményei, az akkor történt rendőri intézkedések az ötvenes évek ÁVH-s emlékét idézik. Alapítványaink számára egyértelmű, hogy a véres események bekövetkeztéért politikailag a jelenlegi miniszterelnök a felelős. Ahogy a kommunista bűncselekmények elkövetői nem kapták meg a nekik kijáró büntetést, úgy a 2006-os rendőri brutalitás elkövetőinek a felelősségre vonása is rendkívül nehézkesen halad. Ahogy a kommunista diktatúra elszenvedői sem kaptak megfelelő erkölcsi elégtételt és anyagi kárpótlást, úgy a két évvel ezelőtti események kárvallottjainak – jó esetben – megítélt kártérítések összege is messze alulmúlja az elszenvedett emberi jogtiprások mértékét.
  5. Az MSZP hazugságkampányra építő kommunista utódpártként folytatja az elődei által évtizedeken keresztül gyakorolt emberi jogsértéseket, s azt gazdasági bűncselekmények sorozatával egészíti ki. Nem képviseli a magyar nép érdekeit, rombolja nemzettudatát és magukra hagyja az elszakított területeken élőket. A magyar állampolgárság megszerzésének megnehezítését össznemzet ellenes cselekedetnek tartjuk.
  6. A jelenlegi utódpárt-kormány a globalizáció feltétel nélküli kiszolgálója, intézkedései mind a parlamenti, mind a közvetlen demokrácia figyelmen kívül hagyásáról tanúskodnak. Tevékenysége naponta szaggatja a szociális védőhálót. Az üzleti alapú egészségbiztosítás bevezetésére tett kezdeményezése főleg az elesetteket sújtaná. A családi pótlék tervezett megadóztatása, a nyugdíjjal való zsarolás, a bölcsődék bezárása, a gyermekgondozási segély szükségességének megkérdőjelezése, az iskolabezárások és a közoktatásban dolgozók létbizonytalanságban tartása a múlt és a jövő értékeinek együttes sárba tiprása.
  7. A nemzetpusztító liberálkommunista fondorlatokat kivédendő alapítványaink szorgalmazzák a történelmi alkotmányosság elveire épülő alkotmányreformot és egy országos szintű, felelősségteljes vita beindítását köz- ill. tulajdonjogi (pl. föld) viszonyaink és államformánk esetleges megváltoztatásáról, valamint döbbenetes mérvű adósságtörlesztésünk átütemezéséről, esetleges felfüggesztéséről.
  8. A csömöri Gloria Victis és az Október 23. Bizottság Alapítvány a határozat 5. pontjával teljes mértékben azonosul: „A közép- és kelet-európai kommunista önkényuralmi rendszerek bukását nem követte sem átfogó és mélyreható nemzetközi kutatás, sem pedig vita az önkényuralmi rendszerek által elkövetett bűntettekről. Ezen kívül a nemzetközi közösség nem ítélte el ezeket a bűntetteket, mint ahogy azt a nemzetiszocializmus (nácizmus) által elkövetett borzasztó bűntettek esetében megtette.” A két alapítvány vallja, hogy az Európa Tanácsnak erkölcsi kötelessége ez ügyben minél hamarabb összehívni egy nemzetközi konferenciát (lsd. 10-11. pont).
Alapítványaink nemzettársi szeretettel kérik a Kárpát-medence és az emigráció minden antikommunista polgárát ügyünk igazának a hirdetésére.